Tuti témaötletek kezdő videósoknak

Egy amatőr és kezdő YouTuber csoport véleményvezéreként azt tapasztalom, hogy az internet leendő csillagai gyakran nem tudják, hogy milyen téma mentén építsék fel karakterüket.

Mielőtt tovább boncolnám a témát muszáj itt is megemlítenem, hogy nem lesz mindenkiből, nem lehet mindenkiből sikeres videós – a lájkok, követők és kommentek száma még nem bizonyít semmit, nem jelent valós visszajelzést a csatorna és előadója teljesítményéről. Ez a felütés ne vegye senkinek a kedvét a szárnypróbálgatástól, mert attól, hogy valaki nem csillagnak született, még igenis végezhet tisztességes és hasznos előadói tevékenységet. És akkor itt jön képbe a témaválasztás fontossága.

Tapasztalatom szerint a legtöbben gameing, valamint beauty&life style vonalon kívánnak karriert kezdeni. Ezekből a csatornákból Dunát lehetne rekeszteni, épp úgy, mint a hétköznapi gondolatokból merítő folyamokból. A vizsgált előadóknál visszatérő kritika az öncélúság és a magamutogatás, így mondanivaló híján tartalmuk érdektelen. Na de akkor mégis milyen témához lenne érdemes nyúlni?

Azt szoktam javasolni, hogy mielőtt még valaki nekilátna a dolgokhoz, vegye át magában, hogy milyen témákat tart fontosnak az életben. Mi történik odakint? Mik azok az égetően fontos témák, amikről beszélni lehet, kell és érdemes? Mivel lehet megmozgatni a nézőket (amivel növelni lehet az elköteleződést és az aktivitást is – just sayin’)?

A magyar Internet meglepően kis százaléka foglalkozik társadalmi célú ügyekkel, de még vékonyabb szelet fordít hangsúlyt például a környezetvédelemre.

Mérlegeljünk, mi a menőbb? Felkenni a 740. márka rúzsát az ajkakra vagy le nem bomló műanyagból madáretetőt készíteni? Kipörgetni egy újabb pályát hibátlanul vagy beszámolót tartani a városi növényültetés lehetőségeiről? Beszélni arról, hogy mi ciki az osztályban vagy felemelni a hangot egy zöldebb holnap fontosságáról?

A kamera a Te kezedben van, egyedül a te döntésed, hogy beállsz-e a sorba vagy mersz alkotni valami valóban hasznosat.

Tehát a tuti témaötletek címszavakban:
– környezetvédelem
– közösségi élet bemutatása, témaötletek és vitaindító felvetések
– ami a hírekből kimaradt – ez lehet bármilyen apróság, aminek értékteremtő ereje van pl. egy jócselekedet

Eredményes vállalkozást kívánok! 🙂

’Az öltözködésem én vagyok, én ezzel fejezem ki magamat’, ’Imádok öltözködni, a divat a mindenem’, ’Nem érdekel, mások mit gondolnak, ez vagyok én, ez az én egyéniségem’ – és még sorolhatnánk, hogy milyen mondatokat hallunk influencerektől, celebektől, amikor egy érdekesen összeállított szettben pompáznak, vagy valami teljesen meghökkentő ruhában. Ilyen volt Cinthya Dictator műhajból készített ruhája is – a fiatal híresség a 2015-ös Story Gálán egy csupán póthajakból összevarrt, sokat mutató ruhában (?) jelent meg, amelyhez a biztonság kedvéért közel egy méteres hajhosszabbítást is csináltatott magának.

A mikrocelebek közül Hédinke, alias Szabó Hédi botránkoztatja meg folyamatosan követőit, akinek a legújabb fashion postja Londonban készült. Hédi egy fehér alapon fekete pöttyös nyári maxiruhában pózol, ami eddig teljesen rendben van, azonban ezt egy narancssárga zoknival és egy űrbéli lábbelire hasonlító sportcipővel kombinálta. Szintén stílusikonnak számít Csivettka, azaz Csernyu Ivett, aki a merész, sokat mutató, nem éppen fast fashion típusú ruháiról ismert. Ennél sokkal kifinomultabb stílussal rendelkezik Karin Dragos, akinek videói egész nagy százalékát teszik ki öltözködéssel kapcsolatos tartalmak. Héditől követelik a ’Mit viseltem a héten?’, Ivettől a ’Mit rendeltem online?’, Karintól pedig a lookbook tartalmakat.
Mi a közös a fent említett hölgyekben azon kívül, hogy öltözködésük abszolút nem tucat? A középkategóriás brandek elég hamar felfedezték, hogy rajtuk keresztül bizony sok vásárlót tudnak bevonzani alacsony ráfordítással. Alanyainkat a sajtóeseményekre és különböző vlogger eventekre is meghívják, PR csomagokkal halmozzák el, és természetesen szponzorációs együttműködésekre is felkérik. Cinthya ma már a Converse nagykövete, több kampányban is részt vett, de együttműködött a Dorkoval, Schwarzkopffal, H&M-mel. Hédi szintén a tagja az új H&M kampánynak, ezenkívül együttműködik a Sloggival, Mangoval és a Premier Outlet Budapesttel. Ivett fő csapásiránya az ázsiai rendelős oldalak, viszont már saját kollekciója van a helgatoth márkánál. Karin szintén az ázsiai rendelős oldalakkal működik együtt, a BCEFW alkalmával reklámozta az Abodit, valamint az olyan kiegészítőket forgalmazó gyártókkal, mint a Daniel Wellington, Women’s secret, Disney couture vagy a Skechers.
Egy profilunkba illő híresség felkérése, hogy reklámozza a social median termékeinket jó döntés, ha nem a legjobb. Amellett, hogy figyelemfelkeltő tartalmakat gyártanak és több ezer ember mindennapjaiban szerepelnek, a márka egyből fel van tüntetve, így nem gondolkodni, hogy Hédi vajon hol vette azt az elképesztő szoknyát? Akinek a védjegye az öltözködése, önazonos termékeket fog elfogadni, kiválasztani és nagy esély van rá, hogy követőik hasonló stílussal rendelkeznek. Mivel az összes adat mérhető, így még mindig jobban nyomon követhető, mint egy print vagy televíziós reklám. Ivett szereti a kihívó, extra ruhákat, ezért Tóth Helga tervezőnek remek választás volt egy szexi, bevállalós fehérnemű kollekcióhoz őt felkérni. A lányok imázsa sem fog megtörni, hiszen saját, védjegyükké vált stílusukhoz passzoló darabokat fognak viselni.
A kulcs, hogy egy szépen összeállított Instagram feedet lássunk, magas elérésű és aktivitású videókat, valamint termékeinkhez illő stílusú személyt, aki még üzletpolitikánkkal is tud azonosulni. Szóval ne egy középkorú, kimért ex-tévést kérjünk fel czukormadárnak a Sugarbird legújabb kollekciójához – nem túl hiteles, nem a célközönségből való.

Sikeres tartalommarketing 5 lépésben: az HBO Magyarország közösségi kommunikációja

Nem mellőzik a direkt reklámot, noha a célcsoport reklámkerülő, a tartalmaik többsége nem is kiemelkedően kreatív, mégis eredményesen mozgósítják a közönségüket a márka Facebook-oldalán. Vegyük sorra az HBO Magyarország közösségi kommunikációjának erősségeit tartalommarketing szempontjából a Trónok harca sorozathoz kapcsolódó kontenteket vizsgálva.

Az HBO Magyarország Facebook-oldalán kizárólag az HBO GO fizetős online streamingszolgáltatás videós tartalmaihoz készített kedvcsinálókat találunk. Több mint 217 ezer lájkot tudhatnak magukénak, ami viszont még ennél is fontosabb, hogy élénk interakciót generálnak a tartalmaik. De mitől olyan magas a Trónok harca-posztok aktivitási arányszáma?

1. A vizualitásra épülnek

Profiljukból adódóan videókat és galériákat osztanak meg. Színes, kifejező, könnyen fogyasztható tartalmak ezek, amikre csupán minimális szöveg kerül, legfeljebb egy idézet. Más típusú posztokhoz képest (megosztott cikk, szöveges poszt, jegyzet) könnyebb reakciót kiváltani velük, 65 százalékkal nagyobb elköteleződést eredményeznek Facebookon.

2. Kommunikációs játszóteret biztosítanak a rajongók számára

A kommentszekció remek kommunikációs platform a sorozat követői számára. Megvitathatják a cselekmény fordulatait, teóriákat vethetnek fel, szellemes megjegyzésekkel szórakoztathatják egymást. A vizualitás a felhasználók aktivitását tekintve is meghatározó: sokan kizárólag GIF-ekkel, mémekkel reagálnak a posztokra, vagy más követők hozzászólásaira.

3. Az oldal kezelői jelen vannak: interakció a követőkkel

Az oldal közösségi kommunikátorai gyorsan és hatékonyan reagálnak a kommentelők kérdéseire és felvetéseire. A pontos tájékoztatás különösen fontos a szolgáltatás terén fellépő technikai problémák ideje alatt. Kellő humorral kommunikálnak a felhasználókkal, még akkor is, ha összeomlik a rendszerük: „Ha a hibát javítottuk újabb ügyfélszolgálati hollót küldünk! Mi az élőkért harcolunk! ” Sokszor újra és újra felmerül ugyanaz a kérdés, ezekre készségesen válaszolnak egyenként, nem várják el, hogy a követőjük a kommentszekció sorai közül vadássza ki a számára fontos információkat.

4. Kiszolgálják a közönséget

Az előzeteseken túl interaktivitást ösztönző összeállításokkal szórakoztatják a sorozatnézőket. Ilyen például a spoilergaléria, a képes idézetválogatás, egy adott szereplőről készült összeállítás. Az eddig legnagyobb elérést generáló, legkreatívabb Trónok harca-posztjuk egy emotikonos rejtvény volt: különböző hangulatjelekkel ábrázoltak egy szereplőt, a kommentelőknek pedig ki kellett találniuk, kire gondoltak a poszt készítői. A követők maguk is folytatták a játékot, újabb fejtörőket kreáltak a kommentszekcióban. Ezen túl az olyan egyszerű, interaktivitást ösztönző posztok is remekül működtek, melyekben megkérdezték a követőket, hogy ki kerül szerintük a Vastrónra, vagy afelől érdeklődtek, hogy mit jelent számukra a sorozat.

5. Erős crosspromó – ráutalás más sorozatokra

Az HBO tisztában van azzal, hogy bár nagyon népszerű a sorozat, nem minden a Trónok harca körül forog (még akkor sem, ha ezt a napokban nehéz elhinni), így a befejező évad alatt is nagysúlyt fektettek a sorozatok keresztpromóciójára. Remek példák erre a következő összeállítások:

– Melyik más sorozatokban szerepeltek a Trónok harca színészei
– Különböző sorozatok karaktereinek összehasonlítása
– Melyik sorozatokat néznék a Trónok harca karakterei az HBO GO kínálatából

Mint láthattuk, a sikeres tartalommarketing alapja a célközönség igényeinek felmérése és kielégítése. Ehhez többek között kreatív, saját kontent gyártására, rengeteg vizuális tartalomra, gyorsan és hatékonyan reagáló social media managerekre és ügyes promóciós fogásokra is szükség van.

Instagram hirdetések

Hazánkban az Instagramot kb 1.2 millióan használjuk napi rendszerességgel. Jelenleg a hazai piacon még elég kevesen hirdetnek Instagramon, ami azt jelenti, hogy olcsóbbak a kattintási költségek.

Hirdetések a Stories funkcióban
A képfolyamban megjelenő tartalmakat az Instagram Stories funkcióban látható hirdetésekkel egészítheted ki. Több mint 500 millió fiókot érhetsz el, melyek tulajdonosai napi szinten használják a funkciót. A történetmesélés lényegében azt jelenti, hogy betekintést engedsz a követőidnek a “színfalak mögé” is. Bemutatod, hogyan készül el egy-egy terméked (pl.: hogyan áll össze egy különleges torta), mennyi szervezés van a következő rendezvényed mögött, vagy éppen hogyan telnek a mindennapjaid. És a legjobb az egészben, hogy az Instagramozók nem csak arra használják a Stories funkciót, hogy az általuk követett emberek tartalmait csekkolják le, hanem kutatnak újabb felhasználók és érdekes tartalmak után.

Fényképes hirdetések
Letisztult, egyszerű és szép kreatív felületen jelenítheted meg a mondandódat. A fényképek négyzetes vagy fekvő formátumban is megjeleníthetők. Az Instagram egy 100%-ban vizuális platform, ahol egy-egy gyönyörű kép mindent visz. A Facebookkal ellentétben Instagramon azok a cégek lesznek előnyben, akik ki tudják használni a platform egyediségét, és inkább a márkaépítésre fókuszálnak az azonnali eladás helyett.

Videós hirdetések
A fényképes hirdetésekhez hasonlóan magával ragadó vizuális minőség – kiegészítve a látvány, a hang és a mozgás élményével. Ezek maximum 60 másodpercesek lehetnek, de a Wistia által begyűjtött adatok szerint az első ~30 másodperc az igazán meghatározó, ezért érdemes már a videók elején elmondani a lényeget, mert sokan lesznek, akik az első pár másodperc után tovább is görgetnek.

Galéria formátumú hirdetések
A kampányok új mélysége tárul fel: az emberek egyetlen hirdetésen belül több fényképet és videót is megtekinthetnek. Lényegében egy lapozható “minigaléria”, maximum 10 képpel vagy videóval. A carousel különlegessége, hogy mindegyik kép más hivatkozásra mutathat, így egy hirdetésben megadhatsz akár több terméket is, és így bármelyiket elérhetik mindössze egy kattintással.
Kollekció típusú hirdetések
A kollekciókkal vizuális úton ösztönözheted a termékek felfedezését, böngészését és megvásárlását a célközönséged tagjai körében. A kollekció keretében elmondhatsz egy történetet, amelyben a terméket vagy a kapcsolódó élethelyzeteket helyezheted középpontba – videóval, képekkel vagy akár mindkettővel.

“Sajnos már a kutya nem akar nálam hidertni. Teljesen elhasználódtam, már senki sem hisz nekem el semmit… Az az igazság, hogy túltoltam. Három évvel ezelőtt voltam a csúcson, akkor mindenkinek csak én kellettem. Most már tudom, hogy ez lett a vesztem” – a 21 éves, kiégett, exinfluencer, Váraljai Mirtill balmazújvárosi lakos napjójából szemezgettünk.

“2019-ben én voltam a minden. Jóformán semmire se kellett költenem. Mindent ingyen kaptam, és az összes postást névről ismertem Balmazújvárosban, mert tutira nekem hozták ki a legtöbb cuccot. Méregdrága krémeket küldtek, a posztot pedig, arról, hogy bekentem vele az arcomat, nem hiszitek el, de 200 ezerért raktam ki Instára. Más ember egy hónap alatt nem keres ennyit tök kemény munkával.”

“10 ezer insta követő felett határoztam el, hogy felfogadok egy menedzsert, mert úgy éreztem, nem bírom a nyomást. De hát hogy is tudtam volna ennyi mindent megcsinálni 17 évesen? Gondolhatjátok mennyi munkával járt a folyamatos médiajelenlét, nem csoda, hogy semmire sem maradt időm.”

“Hogy mi volt a legjobb bizniszem ever? Az hiszem, amikor végre luxusautó-nagykövet lehettem. Akkor már minden sztárinfluencer kapott valamilyen kocsit, szinte már a senkik popsija alatt is csikorgott a bőrülés, nekem meg még mindig vonattal kellett feljárnom Pestre fotózkodni. Amikor végre a harmadik nekifutásra meglett a jogsim, rögtön megkeresett a Maybach egy visszautasíthatalan ajánlattal. Szerencsére a németeknek lövésük sem volt arról, hogy a faluban, ahol vizsgáztam, nincs sem egy körforgalom, sem egy lámpás kereszteződés, ahol a bonyibb műveleteket gyakorolhattam volna. Egyszerűen megbíztak bennem, hiszen a százezer követő az százezer követő.”

“Sajnos hiba volt az hinnem, hogy egész életemben jól fogok élni csak azért, mert szép és híres vagyok és sokan kíváncsiak a tartalmaimra. Pár évvel ezelőtt még özönlöttek a megkeresések, én meg persze naiv módon semmire sem mondtam nemet. Voltam reklámarca drága sminkeknek, reklámhaja sajátgyártású samponoknak, reklámfoga annak a fogfehérítő vacaknak, reklámlába egy csomó cipőmárkának és persze én is megittam az ice teát, amikor boldog-boldogtalan azt vedelt. És igen, a csipsz is megvolt nekem is… Aztán egyszercsak a képembe vágták, hogy hulla hiteltelen vagyok, mivel kábé minden posztom valami reklám. Képzelhetitek, hogy összetörtem…”

“Sosem gondoltam volna, hogy a cégek egyszercsak rájönnek arra, hogy teljesen átverjük őket. Minél nagyobb volt egy cég, vagyis minél több pénzt tudtak marketingre költeni, annál nagyobb összeget mondtunk nekik egy posztért. Ők meg belementek, mert az ügynökségek elhitették velük, hogy mekkora üzlet velünk reklámozni. És ha nem kezdenek el marha gyorsan influencermarketingre költeni, lemaradnak a piactól. Elég sok nagyvállalatot lehúztunk így, de ne akarjátok, hogy most név szerint említsem őket.”

“Most a nagybátyám hentesboltjában vagyok a kasszában, mert ott legalább nem kell húshoz nyúlnom. Mivel 18 évesen voltam a csúcson, úgy döntöttem, nem fejezem be a gimit, mert nem fért volna bele az érettségi. Csomó jó melóról lemaradtam volna. És persze akkor mindenki azt hitte, örökké tart majd ez a buli, mindig ömleni fog az ölünkbe a pénz. Sajna Lacibánál egy hónap alatt nem kapok annyit, mint korábban egy posztért, de nem aggódom, mert a szüleim úgy fogadnak el, ahogy vagyok és mindenben támogatnak.”

Úgy tűnik, elég sok embert foglalkoztat manapság az a kérdés, hogy mit keresnek rangosnak titulált eseményeken az influencerek, akiknek szimpla létjogosultságát is naponta megkérdőjelezik. Vajon miért kell „véleményvezéreket” hívni egy filmfesztiválra, vagy éppen a MET-gálára?

Fotó forrása: wwd.com

Utóbbi esemény indította el a kommentháborút és a nem túl pozitív jelzőket használó véleménycikkeket az interneten, ugyanis az év egyik legnagyobb és leginkább a figyelem középpontjában álló rendezvényére a világsztárok mellett több influencert (Camila Coelho, Lilly Singh, Liza Koshy) is meghívtak.

A MET-gáláról azt érdemes tudni, hogy a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumának divatért felelős részlege minden évben hatalmas gálát rendez a múzeumban, ami egyébként a divatvilág legfontosabb adománygyűjtő eseménye is egyben. Az esemény középpontjában mindig az új, éppen bemutatásra kerülő kiállítás áll, ennek megfelelő az est tematikája, és ehhez mérten kell a meghívott vendégeknek felöltözni.

Persze ezt az egész kérdéskört indíthatnánk onnan, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Tehát hol lehet elválasztani például egy adott híresség esetében a színész/énekes/előadó és az influencer kategóriákat. Mitől nevezünk valakit manapság nemzetközi viszonylatban csupán influencernek? Hiszen lehet, hogy az illető egy bloggal vagy éppen az Instagram fiókjával indította el a pályafutását, azonban a legtöbben sikeres üzletet építettek ismertségük köré. A legtöbben már saját divatmárkával (Chiara Ferragni, Aimee Song), szépségápolási márkával (Negin Mirsalehi) vagy éppen komoly látogatottságú internetes magazinnal rendelkeznek. Akkor ilyen szempontból mennyiben mások, mint azok a színészek és zenei előadók, akik kiadnak egy-egy könyvet, vagy piacra dobják ruha kollekcióikat?

Azt lenne nagyon lényeges elsősorban megérteni, hogy ezek az események, legyen szó éppen az Oscar-gáláról, a MET-ről vagy Cannes-ról, hogy mint minden a világban, ezek is leginkább az üzletről szólnak. A meghívottakat nem feltétlenül teljesítményük vagy világnézetük miatt hívják meg, hanem azért, mert gazdasági és üzleti szempontból nagyon fontosak. Pár millió Instagram követővel már olyan méretű tömeget képesek elérni, ami egy-egy márkának nagyon fontos, függetlenül attól, hogy mivel is érdemelte ki ezt a követőszámot az illető. Példának okáért Cannes-ba nem csak azért hívnak meg embereket, mert a filmiparban tevékenykednek, hanem valamely szponzornak, aki támogatja a fesztivált nagykövetei vagy képviselői. Ugyanez érvényes a MET-gálára is, ahová például luxusmárkák vagy éppen a YouTube is hívhat vendégeket.

Könnyű azzal dobálózni, hogy mit keresnek ezeken az eseményeken az „ingyenélő” influencerek, azonban mindenképpen látnunk kell, hogy ez is egy hivatás, amelynek a végeredménye egy-egy képes vagy videós tartalom vagy bejegyzés, ami mögött rengeteg munka áll. Mi ennek csak a csillogó részét látjuk, a vörösszőnyeges bevonulást, és az „ingyen” termékeket, viszont érdemes belegondolni abba, hogy korábban az egyszerű színészeket és énekeseket is képesek voltunk csupán sztárocskákként aposztrofálni, pedig lássuk be, többnyire ők is elég sokat letesznek az asztalra.

Kampánytervezési kisokos – avagy hogyan kommunikáljunk művészetet? II.

A kampány tervezés lépései

Határozzuk meg a célokat!
Miután meghatároztuk a kampányunk célját, már tudjuk, hogy mit szeretnénk kommunikálni. Azonban az, hogy már ismerjük a tartalmat, amit minél több emberhez szeretnénk eljuttatni önmagában még nem elég. Gondoljunk bele, az, hogy azt mondjuk, hogy szeretnénk ha az új könyvünk megjelenésének híre minél több emberhez eljutna önmagában még nem egy kiforott cél, próbáljunk meg minél pontosabbak lenni. Határozzuk meg, hogy nagyjából hány médiamegjelenést szeretnénk elérni a kampányunkkal, milyen előrendelési illetve eladási számot szeretnénk elérni. Ezek azért fontosak, mert ezek alapján tudjuk majd értékelni a kampányunk hatékonyságát, láthatjuk, hogy az elvárt célokhoz képest mit tudtunk megvalósítani.

Hol érjük el a célközönséget?
Állítsuk össze a médiamixet! Határozzuk meg, hogy milyen platformokon mikor fogunk kommunikálni és milyen intenzitással ahhoz, hogy a lehető leghatékonyabban érjük el a célközönségeinket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos ismernünk a célközönséget, ahhoz, hogy el tudjuk érni őket. Példuál egy idősebb korosztályt hiába próbálunk minden erőnkkel online hirdetésekkel elérni, nem fogunk jó számokat hozni. Míg a fiatal, Z generációs közönség elérése érdekében rendkívűl okafogyott print magazinokba hirdetést vásárolni. Állítsuk össze a mixünket, hogy melyik közönséget melyik csatornánk keresztül szeretnénk megszólítani!

Médiatervezés
Miután már összeállt a szuper médiamixünk, tudjuk, hogy hol szeretnénk a közönségeinket elérni, kezdjünk neki a médiatervezésnek! Osszuk le, milyen csatornára mekkora forrást allokálunk. A legjobb ha ezt összegyűtjük egy táblázatba, ahol azt is jelöljük, hogy hol pontosan mikor fog megjelenni a hirdetésünk, milyen átfedések vannak, és figyeljünk rá, hogy ne legyenek üres időszakok. A kultúrális intézmények jellemzően a legtöbb pénzt az online felületeken költik el, de jellemző még a metro – illetve CLP hirdetések vásárlása is erre a szektorra, ahogy a szakmai print lapokba való hirdetések megjelentetése is.

Kreatív koncepció
Most már elég jól állunk, úgy gondolom, tudjuk a céljainkat, ismerjük a célközönséget, és azt is meghatároztuk, hogy őket milyen formában fogjuk elérni, és milyen timing-ban kommunikálunk majd feléjük. Eljött a pillanat, amikor elkezdjük a munkát a grafikussal és a szövegíróval. Megtervezzük a kreatív arculatát a kampánynak, ami magába foglalja mind a megjelenítést és az üzenet átadásának módját. Számomra a legtöbb kultúrális kampány itt szokott megbukni. Ez már csak azért is meglepő, mivel egy kreatív szektorról beszélünk, és valahogy mégis mindig a lehető legegyszerűbb megoldásokat választják. Éppen ezért emelném ki az elmúlt évek számomra legkedvesebb kultúrális kampányát, az Opera kreatívjait. Számomra az ő kampányuk megtestesíti azt amiről ez a szakma kell, hogy szóljon. Kilépni a kommersz gondolkásból, merni out-of-the-box gondolkodni. A for-profit szektorban gyakran látunk erre jó példákat, de sajnos a kultúrális intézmények sokszor nagyon konvencionálisan gondolkoznak még mindig.

PR aktivitások
Bevallom őszíntén nekem ez a kedvenc fázisom. Itt lehet kicsit elszállni, enegedni a bevállalós ötleteknek, a kreativitásnak. Fontos kiemelni, hogy sok esetben a PR aktivitások inkább a márka építését szolgálják, ritkán jelennek meg mint csupán egy-egy időszakos kampány része. A PR kampányok elsődleges célja a médiamegjelenések generálása, tehát az olyan megjelenéseké, amikért az intézmény nem fizet. Az egyik kedvencem a kultúrális szcénában a #kösziadalt kreatív kampány volt, ami számos médiamegjelenést generált. Ki kell emelnem, hogy pont a rendelkezésre álló viszonylag limitált anyagi források miatt, ez lenne a legerősebb eszköze a kultúrális intézményeknek arra, hogy a kampány minél szélesebb körhöz eljusson, hiszen egy-egy jól kidolgozott és felépítetett aktivitás kivietelezésének költségkerete összehasonlítva egy széleskörű médiakampányéval sokkal kedvezőbb, miközben az elérésük sokkal magasabb értékeket produkál. Ráadásul mivel nem fizetett hirdetésről beszélünk, hanem organikus elérésről, a márka is sokkal hitelesebbé válik a célközönségek számára.

Konzisztencia minden platformon
Eljutottunk ahhoz a ponthoz, ami szerintem a leggyengébben működik a kultúrális szektorban. Ez visszavezethető a rosszul tervezett – vagy sok esetben egyáltalná nem tervezett – médiamixhez és médiatervhez. Gyakran érzek esetlegességet a kultúrális kampányokban. Hiányzik az üzenet konzekvens átadása. Egy jól felépített kampányban fontos, hogy egy adott intervallumban minél több platformon, minél gyakrabban találkozzunk a közvetíteni kívánt üzenettel. Ha jól terveztük meg a timing-ot, akkor a célközönségünk a kampány végére tökéletes tisztában lesz azzal, hogy mit szerettünk volna neki elmondani. Ez az Opera kommunikációjánál tökéletesen látszik, mindenki ismerte a tényt, hogy az Opera átmenetei zárvatartásának idején az előadásokat az Erkel Színházban tekinthetik meg, míg ennek ellenpéldájaként láthatjuk az Iparművészeti Múzeumot, akik nagyon ködösen – szinte semmilyen szinten nem kommunikálták az ideiglenes bezárás körülményeit, illetve az erre az időszakra vonatkozó terveikek.

Kiértékelés
Az utolsó fázis a kampány kiértékelése. Ezt közösen a marketing és sales osztállyal érdemes elvégezni, tőlük tudhatjuk meg az eladási számokat. A PR szakember pedig a médiamegjelenések alapján tudja mérni a kampány sikerességét. A két szám együtteséből pedig következtethetünk sikerünkre vagy éppen kudarcunkra, ezekből tanulva pedig tudunk fejlődni és előkészülni a következő kampányunkra.

Néha becsukom a szemem, és elképzelek egy influecerek nélküli világot. Egy olyan misztikus helyet, ahol nincs helye csücsörító luxusprosti-szelfiknek, divatmárkalogókkal ellátott popsifotóknak, személyiségi jogaiktól már magzati korban megfosztott celebbabáknak, bulvárlapoknak tízmilliókért eladott sztáresküvőknek, megdöbbentően amatőr terméktámogatásoknak és persze együttműködésnek álcázott bújtatott reklámoknak. Egy olyan univerzumot, ahol nem ice teát isznak a terhes nők, nem a fogfehérítő izébizétől kéklik minden ismert magyar ember arcürege, és nem akar minden negyedik tízenéves infuencer lenni. Álmodom? Igen!

Labdamedencét és luxusverdát mindenkinek

Naiv vagyok, de hiszem, hogy egyszer kipukkad az infuencerlufi. Ki kell pukkadnia! Előbb utóbb ugyanis mindenkinek fehér lesz már a foga. Amikor minden celebriti ugyanolyan fonott hajjal jár majd, amikor egy posztért cserébe az összes celebcsemete őssejtjét ingyen levették és legalább száz évre eltárolták már, amikor mindenkinek lesz már legalább egy olyan gurulós bőröndje, amit egy sztárkeresztnévkóddal 5%-kal olcsóbban vehetett meg egy alapvetően 20%-os árréssel operáló plázaboltban, és amikor már boldog-boldogtalan autómárka-nagykövet lett. Mert hát ugye addig idehaza kábé senkise vagy, amíg nem kaptál legalább egy 10-15 milliós luxusautót a popsid alá csak azért, hogy lejárj vele dél körül a fitneszbe, elgurulj a kedvenc szponzorbababoltodba az ingyencuccokért – sok egyéb más orbitális baromság mellett például a kötelező labdamedencédért, vagy épp kijuss a reptérre az ajándékutazásodért.

Bekövetkezik ez valaha? Vagy sose szabadulunk ki az ingyen arckrémek, az egyen turmixgépek, az indokolatlanul befigyelő csipszeszacskók és a tettetett átéléssel szénsavas gyülömcsitalt szürcsölgető sztárkölykök poklából? Nem tudom. Az azonban biztos, hogy nem okoskodó rendeletek, értelmezhetetlen paragrafusok és kőkemény jogi szabályrendszer védi majd meg az egyszeri embert a tisztességtelen vásárlói gyakorlattól. De akkor mégis mi? Semmi?

A hashtagelésre kényszerítés

Már hosszú esztendők óta nem tudunk úgy megvenni a közértben egy flakon sampont, egy doboz vajat, egy tubus fogkrémet, vagy egy tábla csokit, hogy az korábban ne lett volna már valamelyik méltán népszerű híresség kedvence. Valahogy azonban még mindig nem sikerült gátat szabni a laikus követők előre kitervelt és mesterien szándékolt befolyásolásnak. Évek óta a szemünk előtt zajlanak a nagyértékű ajándékadogatások, az ingyen szerzett és a végtelenségig magasztalt több százezres mobilokról szóló Insta-sztorik, és a “nahát, megjött az ajim, gyorsan kibontom nektek” típusú unboxing videók. Nem lehet nem észrevenni, nem lehet nem belefutni ezekbe a pofátlan promóciókba, mégis olyan, mintha senkinek nem állna érdekében odacsapni, és azt mondani, hogy most már aztán tényleg elég legyen. Vagy annak az egy-két ismert embernek a hónapokkal ezelőtti megfeddésével akarnának példát statuálni? Azokkal, akiket azóta nagy nehezen sikerült hashtagelésre kényszeríteni? Ugyan már!

Hány évnek kell még eltelnie ahhoz, hogy ne csak a fejünket vakargassuk lájkolgatás közben? Hány több milliós kampánynak kell még kifutnia ahhoz, hogy egyesek ne kaphassanak ingyen dizájnerruhákat, márkás kiegészítőket, méregdrága ékszereket, félmillás telefonokat meg kocsikulcsot anélkül, hogy mindenki számára egyértelművé és nyilvánvalóvá tennék, hogy amit látnak, az reklám? És amiért jó eséllyel az befotózott ingyenszajrén túl az influencer még plusz pénzt is kapott? Mikor lesz felső korlátja a szponzorcuccoknak? És határa a véleményvezérek hirdetési szabadságának? Mikor fognak végre számítani a feliratkozók jogai, urambocsá’, a véleményük? Ébresszetek fel, ha ez megtörtént!

Emlékszem, amikor nagyjából 3 éve, először foglalkoztam az influencer témakörrel és behatóbban vizsgáltam, még teljesen más volt a helyzet, mint manapság. Akkoriban, aki a beauty vagy fashion vonalon készített videókat, mindig azt mutatta meg, hogy mit VÁSÁROLT. Aztán volt egy-két szerencsés, aki már akkor is kapott PR csomagokat, de messze nem olyan bőséges és nagyértékű pakkok érkeztek, mint most.
A szponzoráció is teljesen másképpen működött, az első és legfontosabb különbség, hogy nem kellett feltüntetni sehol, hogy #szponzoralttartalom #reklam #fizetetthirdetes. Ne feledjük el, hogy nem is volt ennyi szponzoráció korábban! Ha végig nézzük az Instagram oldalunkat, vagy elkezdünk egy videót nézni, és valamelyik content tartalmaz egy terméket, szolgáltatást biztosan 2 végkimenetele lesz a dolognak: 1. ’Nem tudom, Ti hogy vagytok vele…’ kezdetű mondat képleírásként és #reklam #marka zárszó; videóban pedig ’Köszönöm a x márkának ezt a remek lehetőséget’. 2. ’Nekem nagyon bevált ez az almapucoló, próbáljátok ki, komolyan! NEM SZPONZORÁLT!’; videóban valami hasonló szöveg szintén, ’Áhhhh, azt el kell mondanom, ez életem kukazsákja, de tényleg, pedig senki nem szponzorálta a videót, nem támogatták, egyszerűen csak muszáj kipróbálnotok!’.
Természetesen, egy idő után már a fogyasztók sem szerették túlságosan a direkt az arcukba tolt reklámokat, még akkor sem, ha az adott influencer égre-földre esküdözött, hogy tényleg jó, tényleg bevált neki, egyszerűen csak így tud megélni, ha fizetnek neki a termékajánlóért. Tény, ami tény, az Instagram és a YouTube lassan olyan, mintha egy magazint lapoznánk vagy a TV készüléket néznénk – pedig pont ezt hivatottak elkerülni ezek a felületek. A probléma talán nem is ez, hiszen egy szépen megkomponált kép az Instagramon, ahol a mikroceleb nem beszél mellé, csak egy egyszerű címet ad a képnek, aztán hashtagben közli, amit megkövetelnek tőle, mindenki lelkét megmelengeti. Azonban, ha köríteni próbálják azt, hogy vásároljunk órát azzal, hogy mennyire hajlamosak a késésre és a képen éppen egy kiboruló táskát látunk egy ijedt nővel, az egyértelműen az a fajta reklám, amit nem szeretünk.
Mindezek ellenére a feliratkozók száma, a követőtáborok száma csak nőtt és nőtt, rengeteg divatmárka választotta a kampányaihoz a véleményvezéreket: H&M, Gant, Daniel Wellington, Zaful, SheIn, Liu Jo, és még sorolhatnánk. Ebben alapvetően nincsen semmi érdekes, hiszen még mindig ez a legolcsóbb megoldás a cégeknek, ha reklámozni szeretnének: alacsony költségvetéssel sok emberhez eljut a márka ismeretsége, sőt, még vásárlásra is ösztönzi az adott nő/férfi követőit.
De sajnos elérkezett az, amire senki nem számított: az influencer-botrány. A negatív kommentelők lázadnak a sok szponzoráció ellen, míg a youtuberek öntik magukból a videókat, hogy miért jó és szükséges a szponzoráció. A követők törlik azokat az influencereket, akik túl sok együttműködést vállalnak (volt idő, amikor mindenki Rauch MyTea-t ivott és Garnier arcmaszkot használt, miközben a Cinema Citybe készülődött). És bizony a videós/véleményvezér bázis is két részre szakadt: azok mellett, akik minden felületen próbálják meggyőzni a fogyasztókat, hogy a szponzorációval semmi gond előkerültek azok, akik azt hirdetik, nem szabad elvállalni mindent csak azért, mert fizetnek érte, legyen mindenki önazonos. Felmerül tehát a kérdés: megéri ilyen nagy botrányok közepette még mindig ragaszkodni az influencer marketinghez? Én még mindig azt gondolom, a negatív reklám is reklám.

Influencer együttműködés

Az influencerek és a velük való együttműködés nagy érdeklődésre számot tartó terület. Instagrammerek és YouTuberek tűntek elő a “semmiből” és olyan márkák is együttműködnek velük, akik korábban csak a “hagyományos” médiában “hagyományos” módon hirdettek. Hogy jutottunk el ide? Mire kell figyelni, amikor influencer bevonásán gondolkodunk egy kampányhoz.

Mitől influencerek az influencerek?

Egy influencer legfontosabb “szuperképessége” az elérése, mely sokszor már simán túlnőhet a “hagyományos” média által szállított eléréseken. Ennek egyik jele, hogy nemrég a GVH elkezdte vizsgálni a legnagyobb eléréssel rendelkező hazai celebeket.
Az influencerek másik fontos jellemzője, hogy képesek a személyes viszony illúzióját kelteni. Ha valaki bekövet egy influencert az Instagramon, vagy YouTube-on, akkor személyes hangvételű posztjai a barátok-ismerősök hasonló tartalmai között jelennek meg, a videókban pedig úgy tűnik, “mintha csak hozzám beszélne”. Tehát miben jók? Nagy az elérésük és jelentős befolyásolási képességgel bírnak.

Hogyan válassz partnert?

Mivel személyes viszonyról van szó, ezért mindenképpen kiemelten érdemes figyelni arra, hogy az adott influencer személyisége mennyire passzol a márkához. Az általa képviselt értékek (vagy azok hiánya) mennyire releváns a márkára. Mennyire megbízható? Igyekezzünk a megkeresni kívánt véleményvezéreket már előre elemezni. Nézzük meg, hogy beillik-e a reklámozni kívánt termékünk, üzenetünk az adott illető által közzétett tartalmak sorába, s csak akkor kezdjünk el együttműködésről tárgyalni, ha véleményünk szerint megvan az összhang az influencer és a termékünk, szolgáltatásunk között. Másrészről, ne vegyük rossz néven az elutasítást. Elképzelhető, hogy szerintünk megvan a fent említett harmónia a termék és a véleményvezér között, ám ha ő nem így érzi, tartsuk tiszteletben döntését és próbáljuk meg végiggondolni, mi állhat ennek hátterében.

Adjunk szabad kezet!

Ha a fentiek szerint gondosan sikerült választani influencer partnert, akkor ismertessük meg vele a céljokat, vonjuk be őt a legjobb megoldás kitalálásába. Ők ismerik a legjobban a saját célközönségüket, azok termékelhelyezéssel kapcsolatos ingerküszöbét és még egy csomó mindent, amit mi esetleg nem. Érdemes egy “minimumot” meghatározni, aminek ha törik, ha szakad, benne kell lennie (pl. hashtagek, vagy a terméknév helyesírása) és utána hagyni, hogy tegye a dolgát, amiért fizetést kap.
Hazánkban a cégek és magánszemélyek nagy része a mai napig nem nyitott arra a gondolatra, hogy az influencerek kezéből kiadott anyag munka lenne. Pedig egy minőségi oldalon megjelenő minőségi tartalom igenis órák, olykor napok erőfeszítésének gyümölcse, melyet – szemben például az offline magazincikkekkel – folyamatosan egyetlen, maximum két ember állít elő. Ráadásul amennyiben jól választunk véleményvezért, a célközönség elérése is sokkal célzottabb és hatékonyabb tud lenni.

Értékeljük, amit csinálnak!

Értékeljük az influencer munkáját és szakértelmét, s mindezt éreztessük is vele. Próbáljuk meg sorra venni, mi mindent kapunk egy ilyen együttműködés során. Gondoljuk végig, hogy külön-külön mennyi időbe és pénzbe kerülne saját felületünkre szakmai tartalmat gyártani vagy mással készíttetni (fotózáshoz, videózáshoz, cikkíráshoz értő belső munkavállalók felvételének költsége például), és egyáltalán képesek lennénk-e azt a színvonalat hozni, amit a véleményvezérek nyújtanak.